A magas színvonalon álló tartósító- és élelmiszeripar termékeinek köszönhető, hogy friss nyersanyagot szinte alig használnak fel. A húsokat főleg roston vagy grillen sütve fogyasztják, sokféle salátát, sült burgonyát esznek. Szívesen készítenek csirkét, kacsát, de legkedveltebb az érlelt rostélyosszelet átsütve vagy félangolosan. A húsokat szívesen fogyasztják párolt gyümölccsel. Általában elmondhatjuk, hogy sok gyümölcsöt és gyümölcslevet fogyasztanak, salátáik utolérhetetlenek /jellegükben leginkább a Károlyi-, a Gundel salátákhoz hasonlíthatjuk/, a vitamindús étkezés jellemzi konyhájukat.

Az arab konyha története az arab világnak a története: ételeik a múlt győzelmeinek és vereségeinek emlékét őrzik. A pásztor- és kereskedő-életmódot folytató régi arabok mindössze néhány egyszerű ételt főztek: sűrű, zöldséges húslevesbe morzsolt kenyeret (szeridet), datolyából, vajból és tejből kevert hajszot. Ezek Mohamed próféta kedvenc ételei voltak. A kevés húsból, sok zöldséggel készült ragufélék (marakák) fűszeresebb változatai ma is a leggyakoribb arab ételek.

Hála Joanne Harrisnek és Peter Mayle-nek, a Provence-szal kapcsolatos álmaink néha talán már szebbek, mint a valóság? Levendulamezők, fűszerillatú, selymes langymeleg szellő, hűvös kőházak mélyén húzódó hatalmas, öreg konyhák... De mi a valóság? Milyen is az a provence-i gasztronómia?
A tipikusan mediterrán vidéken kedvelt a kecske és a bárány, a tengerpartnak köszönhetően sok a halétel. Zöldségekből is bőséges a kínálat: az olajbogyó és a szőlő mellett sárgabarack, őszibarack, cseresznye terem bőven a környéken, s Cavaillonban híres a sárgadinnye.

Élvezd az életet, élvezd, de módjával !
Ez a bölcs mondás szinte szó szerint igaz volt a görögökre. Az ógörögök számára sokkal fontosabb volt az ízek harmóniája, minthogy jól teletömjék a hasukat. Éppen ezért rengeteg fűszert, zöldséget használtak ételeik elkészítésénél.

Magyarországon sokan úgy tudják, hogy Indiában nem esznek húst. Ez a kérdés igen bonyolult. A lakosság több mint 82%-a hindu, 13%-a muzulmán, 2-3%-a keresztény. Annak érdekében, hogy előjogaikat megőrizzék, kialakították a kasztrendszert.
A hinduizmus az egyes rétegek és csoportok számára csak rájuk vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Így a bráhminok nem ehettek húst, a harcosoknak viszont erejük fenntartásához szinte elengedhetetlen volt. Külön kategória az ún. érinthetetlenek, akik a legpiszkosabb munkát végezték, így bármit megehettek.

Japánban a konyhaművészetnek kiemelt szerepe van. A főzés itt nem egyszerűen az ételek elkészítését jelenti, hanem valódi művészeti ágként tartják számon. A japán konyha nem csak Európából tekintve mondható különlegesnek. A japán szigetek rendkívüli izoláltságuk és természeti adottságaik miatt is egzotikumot alkotnak a gasztronómia területén.

A valódi kínai konyha rendkívül változatos. Egy monda szerint a császár, ha egy évben kénytelen volt kétszer ugyanazt az ételt enni, levágatta szakácsának a kezét. A hatalmas birodalomban az évezredek során, a leleményes szakácsok és az egyszerű emberek is, a lehető legtöbb alapanyagot kutatták fel és mesterien ötvözték azokat. Kína mai gasztronómiai gazdagságához nagyban hozzájárult az időszámításunk előtt VI. században élt Lao-ce, aki a taoizmussal hosszú századokon keresztül meghatározta a kínai gondolkodást, hirdette a természethez való visszatérést.

A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki, még ha nem is tartozik a legegészségesebbek közé. A legismertebb magyar nemzeti ételek a gulyás, halászlé, töltött káposzta, paprikás csirke, paprikás krumpli, disznótoros, bableves, túrós csusza.

Mexikó igen különleges ország. Majdnem 30 államból áll, melyek többsége az óceán partján terül el. Minden államban mások a speciális ételek, de mindenütt jellemző, hogy nagyon sok tengeri állatból készült finomságot fogyasztanak.
Mexikóban körülbelül húszféle borsot használnak, és az ország első helyen áll a paprikafogyasztásban. A főzéshez egyáltalán nem használnak zsírt, csak növényből kisajtolt olajat, ezért tűnhet némelyeknek túl olajosnak, túl fűszeresnek a közép-amerikai ország étrendje.

A mai olasz konyha eredetét keresve egészen az ókorig, a Római Birodalom idejéig kell visszatekintenünk. Az itáliai Pompei városában, melyet i.sz. 79-ben a Vezúv elpusztított, a XVIII. században megkezdett ásatások során több száz személyes étkezőhelyet és konyhát, valamint beépített italpultokat is feltártak. Ezen ásatások és a fennmaradt írások is azt bizonyítják, hogy a mai Itália ízei Róma hagyományait követik.

Thaiföld soha nem volt gyarmat, így konyhája is megőrizte eredetiségét. Ételeit a bőség, az öt alapíz harmonikus kombinációja jellemzi: az édes, a sós, a savanyú, a keserű és az égető zamatoké.