A csicseriborsó származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet vagy a mediterrán régió. Ezeken a területeken, továbbá Indiában étkezési célra és abraknak termesztett, közkedvelt növény.

Európában az olaszok, spanyolok, portugálok, franciák és a törökök termesztik. Hazánk kiskerteiben ma csupán szórványosan fordul elő. Bokrán fityegő felfújt kicsiny hüvelyei érdekes látványt nyújtanak. Magjai kosfej, bagolyfej alakúak. A mostoha vidékek kedvelt növénye, mivel jól bírja a szárazságot és az erős napsütést.

Felhasználási területe megegyezik a borsóéval. Antinutritív anyagokat nem tartalmaz, hőkezelés nélkül is felhasználható. Elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Szárazborsóként viszont hosszú áztatásra van szüksége, hogy megpuhuljon. Rendkívül fontos tulajdonsága, hogy a zsizsik nem támadja meg, ezért alkalmas biotermesztésre.

Emészthetősége jó, 76-78%-os. Gyógyászati szempontból is értékes növény: diabetikus hatású, emésztési zavarok, hurut kezelésére használható, ugyanakkor a koleszterinszint szabályozására is alkalmazzák. Levesnek, főzeléknek, pürének is elkészítő. A gömbölyű fehér fajta pörkölt magja különleges csemege, földimogyoró helyett fogyasztják, valamint pótkávénak is alkalmas.

Forrás: www.mindmegette.hu