Római kömény

Származása:

Nyugat-Ázsia, Ahol már a bibliai idők óta termesztik. Napjainkban a fő termőterülete India, Irán, Indonézia, Kína, és a dél-mediterrán térség.

A római kömény az egyik legnépszerűbb fűszer a világon, különösen Latin-Amerikában, Észak-Afrikában és Ázsia szerte, de a legkevésbé Európában, annak ellenére, hogy elterjedt fűszerféleség volt a római korban. Manapság a római köményt Európában szinte csak sajtok ízesítésére korlátozták Hollandiában és Franciaországban.

A római kömény India számára az egyik legtipikusabb fűszer, különösen a déli területeken. A termését egészben használják, előtte zsiradékban sütik (gyakran hagymával együtt) vagy szárazon pirítják.

A hüvelyeseket, különösen a lencsét általában vajban pirított római köménnyel ízesítik. Ezek a magok fontos alkotóelemei a curry por-nak és a bengáli fűszerkeveréknek, a panch phoron -nak. Utoljára említhetjük, hogy a római kömény alapvetõ az észak-indiai tandoori ételek elkészítéséhez. A pirított római kömény illata, jellemzően a korianderrel együtt, a legmeghatározóbb ismertetőjegye az dél-indiai és sri lankai konyhának.

Egy másik fontos indiai fűszerkeverék, amely római köményt tartalmaz a garam masala ("forró keverék"; ahol a "forró", a testünkre ható melegítő hatásra utalóan). Garam masala tartalmazhatja szinte az összes indiai fűszerféleséget, de rendes körülmények között a pörkölt római kömény, a pörkölt koriander, a fekete bors, és az indiai babérlevel kell, hogy megadja az alapízét, és az édes fűszerek kisebb mennyiségben (fahéj, szegfűszeg, kardamom mag és szerecsendió) adják a finom, aromatikus illatát.

Az összes hozzávalót együtt porrá őrlik. Az Észak-Indiai Birodalmi konyhában (szokták még a Mogulok konyhájának, vagy Muglai) ez a keverék (melyet itt muglai garam masala-nak hívnak) túlnyomóan édes-aromás anyagokat tartalmazó fűszerféleségekből készül. Ezt a fűszerkeveréket csak ritkán használják főzéshez, sokkal gyakrabban az elkészült ételre hintik tálaláskor.

Dél-Indiában egy különösen népszerű fűszerkeverék a sambaar podi (sambaar por), melyet a híg lencse curry-k ízesítésére készítenek, melyeket hagyományosan palacsintaszerű, néha kelesztett kenyérrel (dosai-val) kínálnak. A sambaar podi alapvető alapanyaga a lencse, vagy apró babok (urad dal), melyeket szárazon megpörkölnek, vagy pirítanak, amíg elveszítik nyers ízüket.

Ezeket más pörkölt fűszerféleségekkel keverik össze (többnyire római köménnyel, korianderrel és görögszénával /fenugreek/), valamint fekete borssal, esetleg pörkölt mustármaggal, szárított és esetleg megpirított chilivel és ördöggyökérrel (asafoetida). A porrá őrölt fûszerkeveréket egyszerûen a forrásban lévõ lencséhez, vagy zöldséges currykhez adják a friss curry-levelekkel együtt.

A római kömény nagyon kedvelt Ázsia nyugati és középső vidéke közötti területeken (Egyiptomtól Kis-Ázsiáig), a római köményt tartalmazó említésre méltó fűszerkeverékek erről a területről a jemeni zhoug, a szaud-arábiai baharat. Végül megemlíthetõ, hogy a római kömény használata jellemző az arab behatású észak-afrikai húsos, párolt ételekben, a tagine-kben.

Délkelet-Ázsiában és Kelet-Ázsiában a római kömény kevésbé kedvelt és csak ritkán használt fűszerféleség; de a római kömény nagyon fontos szerepet tölt be a burmai konyhában, valamint a tájföldi és indonéz konyha stílusának kialakításában is közremûködik.

A közép- és dél-amerikai konyhaművészetben a római kömény egyike a nagyon fontos fűszerféleségeknek (például alkotóeleme a mexikói fűszerkeverékeknek is).